Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ARANYIDŐ (Krúdy Gyula emlékére)

 A "szőkén, szelíden" susogó 
szabolcsi szelek hazájából, 
Nyíregyházáról indultál. 
"A podolini kísértetek" mesebeli 
boszorkányok tanyáján át, 
a Poprád folyó partján kötöttél ki. 
Te voltál 
"Lancelot a Tó Asszonyának 
és Merlin boszorkánymesterének a fia". 
Bejártad a Felvidéket oda-vissza 
lóháton, postakocsin, 
és az Apostolok lován. 
Felnéztek rád, 
lepipáltad a borokkal és a betűkkel bíbelődők 
seregnyi hadát. 
Te voltál Szindbád, a nagy hajós. 
Tiéd volt a tenger, 
s minden kikötőben 
a szépasszonyok szerelme. 
Ma is itt élsz közöttünk: 
őles emberként írásaiddal 
az óbudai kucorgó kis házak 
varázslatos álomból, csodából, 
az általad összerakott 
fantázia világában. 

 

Menüpontok

Cikkek

ARANYIDŐ (Krúdy Gyula emlékére)

2011.03.23