Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


30 éves a Krúdy Irodalmi kör

2012.07.23

 

borito1.png

 

 30 éves lett a Krúdy Gyula Irodalmi Kör, melyről egy szép antológia kiadásával emlékeznek meg. 

Három évtized nagy idő és átöleli férjemmel a mi közös életünket is.

Fiatal házasok voltunk mikor itt Óbudán a Zichy Kastélyban megalakult a Kör, azzal a céllal, hogy ápolják a Krúdy-hagyományt és irodalmi műhelyt hozzanak létre.

A körhöz társultak költők, írók és festőművészek, képzőművészek. Férjem is az elsők között lépett be. 

Rengeteg szép és nívós rendezvényen lehettünk ott. Lányunk is egész kis korától részt vett a kör életében és megismert ma már híres művészeket.

A vendégek között szerepelt többek között Fodor András, Jókai Anna, Tüskés Tibor, Csukás István, Mécs Károly, Keres Emil és még sorolhatnám tovább a sok-sok ismert írót-költőt, színművészt. 

2012. februárban Csongrádi Kata színművész irodalmi estje volt. Az esten részt vett Jókai Anna Kossuth-díjas író, ki már többször is vendége volt a körnek.

 

 

 

cscs.jpg

 

 

 

Férjem 2007-ben megkapta a Krúdy Emlékplakettet, melyet nagy örömmel vett át. 
A képen férjem: Baktai Faragó József, valamint Zászlós Levente.

 

 

krudy-plakett.png

 

 

Jóskám egy verssel szerepel az antológiában:


BAKTAI FARAGÓ JÓZSEF
HAZAVISZNEK AZ ÁLMOK


Éjjelente hazavisznek az álmok. 
Vállunkon vászonzakóban lapul 
a maradék madárlátta kenyerünk. 
Féltett falatként 
szétosztjuk kenyerünket 
az éber alvók között. 
Az éj asztaláról összesöpörjük 
éjszakai tenyerünkbe 
maradék morzsáinkat. 
csillogó csillagaink közt, 
toronyirányt szállunk 
álombéli angyalainkkal. 
Tengermélyek az angyalok éjszakái, 
szinte észrevétlenül 
csobban a csönd. 
Harmónia honol az otthoni kertek fölött. 
Átröpítenek álmaink 
az éjszakák kitaposott mezsgyéin, 
hol a kertek végében egymásba karoló 
lecsukott szemű házak kuporognak. 
Földet érünk. 
Utunk mentén az ágaskodó fák 
tartják fölöttünk az éjszakát. 
Otthonosan mozgunk, hol az alvó éj arcát 
Veronika kendővel takarja le álmunk.


Kanizsa József, a kör titkára férjem emlékére írt verse is szerepel a kötetben.

 

KANIZSA JÓZSEF
CSILLAGOK VIGYÁZZÁK UTADAT
(Baktai Faragó József halálhírére)


"Rászorítom a fülem a földre.
Éjeken át hallgatom
elődeim gyémánt csontjai fölött
hogyan csiholnak 
szívemig lobbanó tüzet...
halálon túli parancsra.
a FÖLDBE SIETETT CSILLAGOK"
Baktai Faragó József


* *  *

Odaföntről látod
hogyan lombosodnak
friss sírod fölé a fák. 
A mélyben a gyökerek
most fordítják feléd
gyökér ujjperceiket.
Hatvannyolcadik év küszöbén
a rád nehezedő föld
nyomja a dévai-baktai melled,
az alföldi emberét. 
A homokkal telített szél
nem parittyázza már arcod.
A szíved itt hagytad
a családnak, 
a szerelem,
a szeretet
örök mementójaként,
hogy "gyémánt csontjaid"
halálon túli
reménytüzet csiholjanak
mint "a földbe sietett csillagok."
Emberi szerénységed,
költői nagyságod
tovább lobog
az itt maradottak szívében,
lelkében...
Te már az Isten tenyerében vagy!
Csillagok vigyázzák utad
a szentendrei HÉV sínektől,
az Óbudai temető fejfákig.
Mi, az itt maradottak:
családtagok, rokonok,
barátok, írók, költők, művészek
az Isten áldása reményében
tőled elköszönünk-
ISTEN VELED,
BAKTAI FARAGÓ JÓZSEF!


Nekem három versemet válogatták be az antológiába.

B. FARAGÓ ARANKA

BÚCSÚ A TENGER KÖLTŐJÉTŐL
/Férjem:Baktai Faragó József emlékére/


Együtt kísértük ki 
Mamát, Papát 
az Óbudai temetô 
árnyas fái alá, 
s most érted 
szól a lélekharang. 
Fehér papírod hiába 
vár asztalodon, 
már soha se telik meg 
gyönyörű verssoraiddal. 
Katonaruhád a szekrényben 
árválkodik 
huszonöt év szolgálat után, 
s csak a kűrt Takarodó dallama 
emlékeztet az őrség 
magányos óráira. 
Baktalórántházán - Dévaványán 
- Budapesten ívelt át életed. 
Árvából lettél fogadott gyermek, 
majd családfő, 
lelencből - felelős apa, 
hazájáért élő katona. 
Az oly sokat megénekelt 
tenger moraja 
zúg fülembe, 
s sirályok sikolya kisér 
égi utadra. 

*********************


MA IS HIÁNYZOL KEDVES


Rekkenő hőségben 
szárad a tarló. 
Fecskék éles nyílként 
repülnek az ég felé. 
Ablaküveg közé szorulva 
dong a légy. 
Lustán nyújtozik 
a Nap. 
Minden csendes 
és ebben a csendben, 
ma is hiányzol 
- Kedves. 
Verejtékcseppek 
peregnek arcunkról, 
a nyár sugara 
perzsel. 
Hideg fuvallatként 
szalad át rajtunk 
nemléted. 
Nélküled lobban el 
az idei nyár. 
Fájdalmunk kalodájába 
zárva várjuk 
az enyhet adó szelet.


*****************


MÉG VELEM MARADSZ


Amíg a szél neved suttogja 
- velem maradsz. 
Amíg az esőcseppek prizmájából 
arcod tekint reám 
- velem maradsz.

Míg neved zizegi a falevél, 
míg rólad mesélnek a tárgyak, 
míg szemem tükréből 
Te nézel vissza rám, 
- velem maradsz.

Amíg az éji csillag értünk ragyog, 
amíg a hangod fülembe hallom 
- velem maradsz.

Míg a múlt a jelenem, 
míg közös életünk nem feledem, 
míg Rólad regél minden versem - 
velem maradsz, velem leszel.


Nagy megtiszteltetés részt venni a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Antológiájában, öröm végig lapozni és olvasni olyan írók-költők verseit, kiket személyesen is ismerünk, nézni a képeket és emlékezni az elmúlt évtizedekre.

borito2.png

Lejegyezte: özv. Baktainé B. Faragó Aranka

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.